Villanykörte

Én nem olyan férfire vágyom, aki kicseréli helyettem a villanykörtét...

Én olyan világban szeretnék élni, ahol sosem ég ki a villanykörte!

"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."

💡

Jó vagyok?

Ma nem küldtek levelet. Pedig most értesítették ki a nyerteseket. A legjobb 100-t az 1400-ból. Novellapályázat. Nem vagyok köztük... Nem vagyok jó...

Mindig elgondolkozom ezen.

Jó író vagyok-e? Sikeres lennék-e?

Vagy csak néha van egy kis szerencsém? És a többieknél jobb vagyok, de nem vagyok jó?

Nem tudom...

Csináljam? Ne csináljam?

Tegyem fel rá az életem? Kockáztassak?

De ha mégsem vagyok elég jó?

Hobbi... egyelőre.

És akárhová megyek, nézek, más sikeresebb. Könyvei jelennek meg. Ír.

Emlékszem Eszter szavaira a táborból: ha csinálod, akkor az a hivatásod. Egyszerűen csak tenni kell, csinálni. Kérdőjelek nélkül.

Én mégsem teszem. Megint hetek óta nem írtam.

Néha van csak ihlet. Nem állandóan.

Tegnapelőtt egy vers ment kínkeservesen, tegnap már maguktól jöttek a rímek. Mi ez? Jó? Rossz? Helyes? Helytelen?

Talán csak pod-poc. Egyszerűen.

Hagynom kell áramolni... nem erőltetni.

Szomorú vagyok azért. Reméltem, lesz egy újabb sikerem... Hát nem.

Nem vagyok jó.

Vagy így jó?

"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."

✍

Izgulok

Izgulok.
Holnap felvételizem Szegeden mentálhigiéné szakra.
Felvételi.
Nem tudom, hányan lesznek, hány embert vesznek fel.
Hogy viselkedjem?
Miről fognak kérdezni?
Mit válaszoljak?
Milyen reakciót váltok ki?
Merem-e vállalni önmagam?
Vagy működni fog a megfelelési kényszerem?
Magabiztos leszek? Vagy félénk?
Felismerem-e az értékeimet végre vagy nem? 
Milyen leszek mentálhigiénés szakembernek?
Alkalmas vagyok rá?
Miből tudják?
Mi van, ha nem vesznek észre?
Mi van, ha észrevesznek, ha kitűnök?
Hogy bánjak a többiekkel?
Segítők vagy ellenfelek?
Mi van, ha beégek? Ha kiderül, hogy valamit nem tudok?
Az szégyen?
Vagy nem?
Mitől különbek a többiek nálam?
Mitől vagyok én különb?
Felvesznek?
Megéri?
Miből fizetem?
Hogy csinálom végig?
Van értelme elkezdeni?
Felvételi...  próbatétel.
Megfelelek?
Jaj, úgy izgulok.
Miért?
Van tétje?
Nincs?
Mi van, ha nem sikerül? Fel tudom-e dolgozni?
Ó....
Van tétje.
Küzdök.
Bekerülök.
Jó lesz.
Nekem való.
Örülök.

És ma rájöttem: nem vagyok én rest lány...  mert küzdök, mert tanulok, mert ami természetes, azt szívesen megcsinálom... :)

Áldás!!!

"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."

🏆