A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavasz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavasz. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 26., hétfő

Hétzáró - 12.

Minden hét elején - sőt olykor már vasárnap este is - kapok egy hétindító cikket azoktól a portáloktól, közszereplőktől, ahová feliratkoztam. Gyakran el se olvasom, mert reggel rohanás van, este meg fáradtság, és egyébként is, ilyenkor nehezebben megy a koncentrálás.
A napi hajsza előtt/után tele vagyunk tervekkel, reményekkel, feladatokkal. Agyunkban a gondolatok ide-oda cikáznak, mint Zeusz villámai. Fel vagyunk pörögve. Vagy éppen ellenkezőleg: erőnk sincs végigvergődni az újabb hosszú, motiváló szövegeken, ahol persze mindig arról van szó, hogy érdemes élni (úgy, hogy semmit se bánj... 😉)

Ezért kitaláltam, hogy ha majd híres és gazdag leszek (vagyis vagyok, vagyok, jelen idő), akkor én bizony nem hétindítót, hanem hétzárót küldök a jónépnek a postaládájába! Összegzésre, elcsendesedésre, hálaadásra szólítom fel őket! Mint például most én magamat...
Szóval, tekintsük át, miről szólt számomra a 12. hét!

Nos: az első szó, ami eszembe jut róla: eklektikus. Két részre oszlott: tavasz előtti és tavasz utáni állapot. 20-án, kedden volt ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség. S mintha ezer éve lett volna! Mozgalmas volt ez a hét.

19. Hétfő: Még mindig megfázva indultam neki a hétnek, s a munkahelyemen kiderült: nincs fűtés. Egész nap nagykabátban ültünk a gyerekekkel, persze tanulni, tanítani nem lehetett. De azért arra jó volt a nap, hogy  a két agyféltekét összekapcsoló gyakorlatokat mutathattam meg tornamutatványok közepette a 7. órán a csoportnak. Kicsit feldobott. Este megírtam a Szilveszteri József című cikket. 😇

20. Kedd: Napéjegyenlőség!!! Olyan szép szó. Felidéztem általa Rosie könyvtárát, sőt fel is mondtam, visszahallgathatom. Már 10-kor hazajöttem, mert rövidített órák voltak a jéghideg radiátorok miatt. Útközben rég halogatott dolgom is megteszem: bemegyek a virágboltba. Igaz, nincs kínálatuk, de kapok ajándékba 2 szál fehér jácintot. Elkészítem a házi oltárt 17 órára. Délután meditáltunk Anival, Gyulával, meg kártyáztunk kicsit. Megfogalmaztuk a vágyainkat mindhárom szinten. Jó volt. Sőt, a virslis-lencsés tésztát is sikerült ügyesen megfőznöm, jól is laktam vele. Éjjel még arra is volt energiám, hogy keresztlányom 1 éves szülinapjára hosszú verset írjak. És egy kis kutakodás miatt csalódnom is kellett - szomorú voltam, de nem dühös. Így kellett lennie... csak egy pöttöm kis fájdalom. 😔

21. Szerda: Tavasz van, tavasz van! A suliban még persze nincs - még mindig nagykabátban és sapkában tartottam órát. Noja szülinapja, jönnek nekem is a gratulációk a versért. Ennél fontosabb azonban, hogy délután Kecskemétre megyek Théta Healing bemutatóra! Nagyon jól érzem magam, azt leszámítva, hogy utána még két órát kell várakozni a buszra a kényelmetlen váróban, kint pedig esik a hó. Karácsonyi hangulatom támad... De már tényleg nagyon unom a hideget!!! Hazafele félúton felveszem a sapkámat, mert huzat van. Éjjelre már fáj a fülem, és még mindig fújom az orrom. Éjfélkor álltam neki lencsét enni - lelki szintem gazdagodásáért. Théta, théta, théta! 😍

22. Csütörtök: Fáradtan, fülfájósan szenvedtem végig a szürke napot. Szomorúan konstatáltam, hogy tavaly ilyenkor már virágoztak a japán cseresznyefák. Délután aludtam, mint Rosie, este nekiálltam takarítani. És az egy hónapja halogatott jellemzést is megírtam. Szupererőm van. 💪

23. Péntek: Pörgés-forgás-sürgés. Csak 2 órám van, hazajövök a 10 órási busszal. Szerintem ebben a tanévben ez csak egyszer fordult elő, mindig van valami plusz munka péntekenként. Hozom haza a táskámban a hét elején megrendelt könyveket. Imádom... Gazdagnak érzem magam. Itthon még beszaladok a könyvesboltba, gyógyszertárba, majd érettségi felkészítőt tartok.  Jutalomként  babgulyást és Gundel-palacsintát ebédelek. Este is kikapcsolódok: megengedem magamnak a filmnézést: Teljesen idegenek. Tetszik. 👌 De a hideget már nagyon-nagyon unom!!! Hisztizek kicsit. Nem tudom, szabad-e.

24. Szombat: Alvás délig. 😆 A hét fénypontja. Délután séta keresztanyámhoz, ebédet is kapok. Elvisz a cukrászdába tortát rendelni. Ez is pipa. Este pihenés, semmi extra. De nem jó a kedvem. Rátalálok Takács Tiborra. Megrémít, amiket mond. 😱

25. Vasárnap: Óraátállítás, -1 óra. Brrrr. Újabb séta a falu túlvégére, ajándékebéd, ajándéksüti. Mama történeteket mesél a múltról. Megtudom, amit akartam. Délután takarítás, majd keresztanyám jön ide az unokaöcsémmel. Kapnak vaníliás karikát.  Aztán megint a szokásos, készülés hétfőre, jóslás, vetés. Most az érdekel különösen, jelentkezzem-e pedagógusminősítésre... Nem kapok egyértelmű választ. Hajmosás. És persze megint éjfél után kerülök ágyba. Füllámpázás, már nem fáj. 🙆 De még mindig hátravan 5 oldal a Coelho-könyvemből...

Szóval mozgalmas, eseménydús volt ez a tizenkettes. Úgy érzem, egy hét alatt több minden történt velem, mint egész télen.  Sok dolgot sikerült elintéznem. 
S hogy mire tanított?  Arra, hogy bár se meleg, se napsütés, se madarak, se aranyeső, mégis mintha mozdult volna valami, ébred a tavasz, erőlködve, lassan, de éled. Nap és Éj harca tükröződött cselekedeteimben, érzéseimben, de a Nap fog győzni, már nem egyenlőek! Mars hava - drukkolok! 😘



"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."

2018. március 19., hétfő

Szilveszteri József

Ma van Szilveszter. Vagyis József. Vagy mi. Szóval a Wicca hagyomány szerint ma van a tavaszi napéjegyenlőség előtti éjszaka. Az új évkör holnap kezdődik. 2018. március 20-án délután 17 óra 15 perckor lép be ugyanis a Nap a Kos jegyébe. És az hivatalosan a tavasz kezdete. Kint esik a hó, fagyos minden, a munkahelyemen ráadásul a fűtés is tönkrement. Hideg van. Hideg a kezem is, mikor ezt gépelem.

És a szívem? Ő is fagyos? Jégbezárt? Vagy kész felengedni, megújulni, új erővel lüktetni?

A Halál kártyáját húztam a hétre. Zárás. Erős zárás. Én úgy fogom fel, hogy a régi, rossz minták letétele, a gátló dolgok elhagyása, nem a jót szolgáló hitrendszerek felülírása a feladat most. Tettem is lépést ez ügyben: összeírtam a gyerekkori traumáimat, elég érdekes volt. 😏

Bulizni kellene, elvégre szilveszter este van.  Trombitát fújni (az orrom helyett), konfettizni. Vagy legalább számot vetni a múlttal, tervezni a jövőt.
Honnan hova jutottam egy év alatt? Nagyjából ezeket számbavettem már december 31-én. És azóta történt valami? Hol voltam, mit csináltam az elmúlt pár hét alatt?

Ami hirtelen eszembe jut: kétszer voltam megfázva, pedig azt hittem, jól vagyok, kaptam sugallatokat, de még mindig nem indultam el az Úton, ami vár rám (de szép metafora! 😁). 
A Théta Healing foglalkoztat, meg az NLP, az önismereti kérdések. Minden estém erről szól. Buszozni jó, olyankor meditálok - legalább idáig eljutottam a 17 év alatt. A sulit mikor szeretem meg? Mindegy, hagyjuk.

Szóval pezsgőt kéne bontani, még van egy a hűtőben, ünnepelni, élvezni az életet minden bajával és szépségével együtt. Örülni. Lencsét enni. Kártyát vetni. Terveket szőni.
Vagy csak pihenni, meditálni. Kicsíráztatni a tavaszt a szívemben. Érezni, hogy minden jó. 
Jó-zsef. Jelentése: Isten gyarapítson! Így legyen ez is ez új esztendőben! :)

BÚÉK! :)


"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."
🌞♈🎉


2018. március 6., kedd

Kos

Ma elég erőteljes, energetikus nap volt. A Merkúr belépett a Kos jegyébe, mindjárt követi a Vénusz is.
A Kos a kezdet, az erő, a lendület. A Merkúr a kommunikáció, a Vénusz a szerelem. Így, nagyon leegyszerűsítve.

Magyarul megkezdődött... Itt a tavasz, jön, jön, feltartóztathatatlanul.
Ma egy órán át beszéltem egy barátnőmmel a jövőbeni tervekről, a feladatainkról, céljainkról, vágyainkról, a kötöttségekről és az oldásokról, a jó és rossz dolgokról, örömökről, bánatokról, a lehetőségekről, a változásról.
Jó úton haladunk, s megyünk előre!
Megyek majd tavaszi elvonulásra, épp a legjobbkor: a 40. szülinapomat követően.

Félelmeim vannak. Ezekkel naponta szembesülök. A korom miatt, az életem miatt, a jövő miatt. Ezeket kellene oldani... Csak idő lenne rá, a napi nyűgök ne szívnák le az energiám.
Ezért örülök, hogy jön a tavasz. Hogy megindulnak a bolygók a Kosba... Megkapom az erőt. 

Amúgy pont a Mars kártyáját húztam a hétre a Symbolonból. Nevettem is, mikor megláttam.
A Marsom még mindig az IC-m körül bolyong, hamarosan elhagyja ezt a területet, s akkor jön egy kis felszabadulás, fellélegzés a kötöttségek alól...

És a Vénusz? Új szerelem, de ha más nem: alkotás. Valahogy majd csak lesz.

Holdból a Nap felé - az AMI VAN kártya alapján, amit szintén ma kaptam.
Mint a kakaóscsigát. :)

Szóval, Kos. Mars. Árész. Erő. A FÉRFI. Lehetőségek. Harcok. Bátorság. Kard. Győzelem. A betonon áttörő virág.
Tavasz és rózsaszín tulipán - mert ezt is megkapom. Tudom... 😉



"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."
🌷


2018. március 1., csütörtök

Kikelet

Március havi vetésemet Symbolonnal kezdtem. Vajon mi jellemző most rám? Ki vagyok? Mi a helyzet velem? Milyen szerepet veszek fel ebben a hónapban? Mit üzen a kártya?

A Moirákat húztam... Szaturnusz kontra Neptunusz. Bakhal. Kőkemény puhaság. Éber álom. Kötelességtudatból elkövetett ábrándozás... Értelem és érzelem.

A képen egy öregasszony (ld. Bölcsesség) kint ül a barlang előtt rokkával a kezében (ld. CsipkeRÓZSIKA), nyakában körkereszt lánc (ld. Helga)...

Tudom, kik voltak a Moirák, a Sors istennői, tudom, mi a dolguk és mit üzen a kártya. Azt is láttam, hogy a képen csak egy alak van - a szokásos három helyett - s talán épp ezt késztetett rá, hogy ne azonosuljak vele. Bölcs öregasszony ő, talán kicsit megkeseredett és szomorú is. De kibújt a barlangból, előjött, mert itt a tavasz. Az új kezdet! Mellette már olvad a hó, s megjelentek a kicsi hóvirágok. (Amiket úgy szeretek... talán Sanyika óta az óvodából...) 

Én egy ember vagyok, aki nem látszik a képen, aki feljött a hegyre, hogy szétnézzen, s a nénibe botlott, s most segít neki, megnyugtatja, meggyőzi, hogy másképp is lehet élni...

Nézem az istennőt, félig én vagyok - a nyaklánca miatt, de a másik énem ott áll előtte láthatatlanul, és a fülébe suttogja, hogy van remény, hogy van szeretet, van kikelet, olvad a hó. Nem kell egyedül lennie - vannak társak, vannak segítők. Ha már kibújt a barlangból, menjen, élvezze az életet! Ott vannak elrejtve a lehetőségek. 
Madárcsicsergés, napsütés, erdei patak, zöld fenyő és hóvirág. Mosolyogjunk! 
Az élet szép... gyönyörű szép. Ez most az üzenet.

Áldás! 


"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."
💙