Rengeteg megírásra váró téma. Rengeteg terv. Rengeteg lehetőség, amit ki szeretnék használni.
Könyvek, előadások, meditációk, jóslások, álmok, cikkek, filmek, bulik. Na, ezek nincsenek...
Idő kellene. Átgondolni mindent, rendet rakni - magamban és magam körül.
De pont idő nincs.
Elvették. Vagyis hagytam, hogy elvegyék.
Mert képtelen voltam nemet mondani.
Ugye? Nem látom a képet. A nemet mondás képét.
És így semmi sem fog változni.
Csöpögő csapok, síró gyerek, nem az én érdekeimet szolgáló kényszeres cselekedetek, kései ebéd és soha véget nem érő rendetlenség között vergődöm.
Szenvedek.
Pedig csak nemet kellene mondanom másra, és igent magamra.
Majd.
Ha lesz időm.
"Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj..."
🕝